Új A szándéktól a hatásig - Önismeret a vezetésben és az együttműködésben

Miért válik a segítő szándékunk mások számára kontrollá? Hogyan lesz a határozottságunkból merevség, az alaposságunkból túlzott ellenőrzés? És miért térnek vissza ugyanazok a konfliktusok, miközben úgy érezzük, mindent megtettünk a megoldásukért?

A munkahelyi helyzetekben saját értelmezéseink, érzelmi reakcióink és megszokott viselkedésünk alakítják, hogyan döntünk, kommunikálunk és működünk együtt másokkal. Különösen nyomás alatt fordulhat elő, hogy a szándékunk és a környezetünk által tapasztalt hatás eltér egymástól.

A képzés három nézőpontból fejleszti az önismeretet: mi történik bennünk, hogyan hatunk másokra, és milyen szervezeti körülmények befolyásolják a működésünket. A résztvevők megvizsgálják automatikus reakcióikat, felismerik erősségeik lehetséges túlműködését, és gyakorolják azokat a választási lehetőségeket, amelyekkel más irányba vihetnek egy nehéz helyzetet.

A tréning munkahelyi esetekre, tapasztalati gyakorlatokra és fejlesztő visszajelzésekre épül. A személyes megosztás mértékét minden résztvevő maga határozza meg; a feladatok saját tapasztalatokkal és fiktív esetekkel egyaránt végezhetők.

• Vezetőknek és csoportvezetőknek, akik szeretnék pontosabban érteni a csapatukra gyakorolt hatásukat.

• Projektvezetőknek és szakmai koordinátoroknak, akik különböző nézőpontokat és érdekeket hangolnak össze.

• HR-szakembereknek, akik önmaguk és mások működését szeretnék árnyaltabban megérteni.

• Tapasztalt szakértőknek, akik tudatosabban szeretnének reagálni kihívást jelentő együttműködési helyzetekben.

• pontosabban különítsék el a megfigyelhető tényeket saját feltételezéseiktől;
• korábban felismerjék automatikus reakcióikat és erősségeik túlműködését;
• visszajelzések segítségével jobban értsék a másokra gyakorolt hatásukat;
• a személyes és szervezeti tényezőket egyaránt figyelembe vegyék;
• konkrét viselkedésváltoztatásokkal dolgozzanak egy visszatérő munkahelyi nehézségen.

• Belső, külső és kontextuális önismeret: önmagunk, a hatásunk és a helyzet megértése.
• Az önmagunkról alkotott kép és mások tapasztalatainak összevetése.
• Tények, értelmezések és feltételezések elkülönítése.
• A fejlődést segítő önreflexió és a rágódás megkülönböztetése.

• A helyzet, az értelmezés, az érzelmi és testi reakció, valamint a viselkedés kapcsolata.
• Erős reakciókat kiváltó helyzetek és a feszültség korai jelzéseinek felismerése.
• Saját és mások reakcióiból kialakuló, önmagukat megerősítő körök.
• Megállás, pontosító kérdezés és nézőpontváltás a tudatosabb válasz érdekében.

• Személyes erősségeink értéke és helyzethez illeszkedő használata.
• Határozottság, alaposság, segítőkészség és felelősségvállalás nyomás alatt.
• A túlműködés felismerhető jelei és az együttműködésre gyakorolt hatása.
• Az erősségeinket kiegyensúlyozó viselkedések kialakítása.

• Mit szeretnénk közvetíteni, és mit tapasztalhat ebből a másik?
• Vakfoltok feltárása a Johari-ablak segítségével.
• Konkrét, viselkedésre és hatásra irányuló visszajelzés kérése és megfogalmazása.
• A visszajelzésre adott védekező reakciók felismerése és kezelése.

• Személyes minták, aktuális túlterheltség és szervezeti feltételek elkülönítése.
• Szerepelvárások, döntési jogkörök és kimondatlan szabályok hatása a viselkedésre.
• Több lehetséges magyarázat mérlegelése a gyors minősítés helyett.
• Saját felelősségünk, mozgásterünk és a szükséges szervezeti változtatások azonosítása.

• Kritika, nézeteltérés és bizonytalanság kezelése.
• Saját szükségletek, elvárások és határok egyértelmű kommunikációja.
• A határozottság és a másik nézőpontjára való nyitottság összehangolása.
• Félresikerült beszélgetések újranyitása és a kapcsolat rendezése.

• Egy konkrét, visszatérő munkahelyi helyzet feldolgozása.
• Új viselkedések kipróbálása és hatásuk értékelése.
• Rövid önreflexiós és visszajelzési rutinok kialakítása.
• Személyes terv készítése megfigyelhető változtatásokkal.